A magyar Monetáris Tanács a piaci elvárásokkal szemben kedden a jegybanki alapkamat csökkentése mellett döntött, amely így 7%-ról 6,75%-ra módosult. A tanács Országgyűlés által kinevezett külső tagjai minden valószínűség szerint leszavazták a “régi csapatot”.
Holott a jegybank szerepét betöltő Magyar Nemzeti Bank csak két héttel a szavazás után teszi közzé a kamatdöntő ülés jegyzőkönyvét, a bankelnök Simor András a keddi ülést követő sajtótájékoztatón “szoros szavazásról” beszélt. Érdekes, hogy bejelentésében most is azt a nyelvezetet használta, mint januárban, amikor az alapkamat a piac által várt módosulással szemben 7%-on maradt. Akkor a szavazás eredménye 4:3 volt.
A piac vegyes reakcióval fogadta a váratlan húzást, amelyet követően a forint 282,40-es árfolyamával több, mint 1%-ot romlott az euróval szemben. Ezzel szemben – amint azt egy Budapesti kötvénykereskedő elmondta – az államkötvények hozamai gyakorlatilag figyelmen kívül hagyták a kamatvágást, mivel a piaci résztvevők már korábban beárazták a változást.
Az elemzők viszont többnyire negatívan fogadták a hírt. “Úgy gondoljuk, hogy a kamatvágás elhamarkodott volt”, - vélte Aurelija Augulyte, a Nordea elemzője, aki felhívta a figyelmet a növekvő fogyasztói árindexre, illetve arra, hogy még mindig több a kétely, mint a biztos pont abban, képes lesz-e Magyarország tető alá hozni a piac által stabilizáló tényezőként üdvözölt kölcsönmegállapodást az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutaalappal. “A magyar jegybank a hitelességét teszi kockára” - mondta Augulyte asszony.
Az utolsó meglepetésszerű szavazási eredmény egyébként arra a sokat emlegetett nézeteltérésre is ráirányítja a figyelmet, amely Simor és két helyettese valamint a tanács parlamenti többség által kinevezett négy külső tagja között tapasztalható. A két szekértábor gyakorlatilag azóta vitában áll egymással, hogy a Fidesz elsöprő fölénnyel megnyerte a 2010-es parlamenti választásokat.
Pasquale Diana, a Morgan Stanley elemzője szerint ha a döntéshozók úgy látják, hogy a keddi döntést lehetővé tevő kedvező kockázati környezet továbbra is fennáll, akkor akár további kamatvágásokra is elszánhatja magát, még mielőtt a kormány megállapodna a kölcsönről az EU-val és a Valutaalappal.
“Arra gyanakszunk, hogy hogy a mai szavazással a Monetáris Tanács külső tagjai reakciópróbát tartottak,” - vélte William Jackson, a Capital Economics szakértője. Kondrát Zsolt az MKB Banktól pedig azt mondta, hogy a monetáris politika eme utolsó fordulata veszélyeket hordoz magában.
“Most már növekvő esélyt látunk arra, hogy az elkövetkező hetekben jelentősen leértékelődik a magyar forint. Ezt egy általános eladási hullám, illetve akár egy, a Valutaalap-EU párossal folytatott tárgyalások további elhúzódásáról szóló hír is kiválthatja”, - vélte Kondrát, majd hozzátette: “Úgy gondoljuk, hogy a mai döntés egyértelműen veszélyes lépés, ami akár kifizetődő is lehet, ha ősszel minden kedvezően alakul Magyarország határain belül és kívül, azonban az is biztos, hogy erre semmilyen garancia nincs”.