AZ ACÉLBETÉTES GUMIABRONCSOK HASZNÁLATA
  • Webáruházunk megújult!
+36-1
286-0190
+36-1
289-0042
+36-1
289-0933
KOSÁR TARTALMA
Az Ön kosara jelenleg üres.

AZ ACÉLBETÉTES GUMIABRONCSOK HASZNÁLATA

AZ ACÉLBETÉTES GUMIABRONCSOK HASZNÁLATI SZABÁLYAI

1. 1. Általános szabályok

A pneumatikus gumiabroncsok a jármű futóművének legfontosabb elemei közé tartoznak.

A használat során a pneumatikus gumiabroncsok biztosítják a kerekek megfelelő érintkezését az úttesttel, a fékező és húzó erőhatások átvitelét, a jármű mozgása során keletkező lökések, ütések, rázkódások tompítását, a jármű biztonságos kormányozhatóságát, dinamikus és egyenletes úttartását, a megfelelő terepátjárást a különféle útviszonyok között, és hatással vannak a jármű üzemanyag-fogyasztására és zajszintjére is.

A felni és a rászerelt gumiabroncs együttese alkotja a jármű mozgásához elengedhetetlen kereket. A kerekeket különböző, helyenként összetett terepviszonyok és időjárási körülmények között használják. A jármű haladása során a gumiabroncsokra számos akadály lehet hatással: kövek, szögek, egyenetlen útfelületek (göröngyök, kátyúk), sínek és vízelvezető csatornafedelek éles szélei stb., nehéz terepviszonyok között pedig ezekhez további, az abroncsokat és a felniket veszélyeztető váratlan tényezők is hozzáadódhatnak.

Az abroncsok gumifelületének kisebb mechanikai sérülései (felszíni vágások, horzsolások, repedt vagy leszakadt futómintázati elemek stb.) idővel nagyobb problémák forrásává válnak, a mintaárkokba szorult kövek, fém és egyéb idegen tárgyak fokozatosan a gumiköpenybe ékelődnek, amivel lokális sérüléseket váltanak ki.

A magas nyári környezeti hőmérséklet, a túl alacsony vagy magas légnyomás a gumiabroncsokban, a szállítóeszközök túlterhelése, a közlekedési szabályok megsértése (hirtelen gyorsítások és fékezések, kisodródások) a gumiabroncsot alkotó anyagok túlzott felmelegedéséhez vezetnek, ami felgyorsítja az abroncs kopását, a sokszorosan ismétlődő deformálódások miatti anyagfáradást.

A futófelület átlagos, természetes kopása esetén a gumiabroncsok használata a különböző járműtípusok számára a közlekedési szabályokban meghatározott mintaárok-mélység határértékéig engedélyezett (amikor a gumiabroncs futófelületén láthatóvá válnak a kopáshatár-jelzések). A futófelület kopáshatárának elérése után a gumiabroncs nem használható tovább. Ezt a feltételt azért fogadták el, hogy fenntartható legyen a közlekedés biztonsága, különösen a nyáron víz és sár, télen hó és jég által fedett úttesteken.

Ha a szövetvázon, illetve az abroncsperemen nincs jelentősebb sérülés, akkor a teljesen elkopott felületű gumiabroncsok új futófelület kialakításával felújíthatók (RETREAD – újrafutózás). A REGROOVABLE feliratot viselő gumiabroncsok esetén pedig a 2. sz. mellékletben foglaltak szerint újravágással nagyobb profilmélységű futófelület is készíthető.

2. 2. Az acélbetétes gumiabroncsok jellemzői

A gumiabroncsok műszaki paramétereit elsősorban a konkrét használat és rendeltetés figyelembevételével határozzák meg.

2.1 A sebességindex (SI – Speed Index) a maximálisan megengedett sebesség egyezményes jelölése;

2.2 A terhelési index (LI – Load Index) az egyes, illetve iker üzemmódban használt kerekek esetén nem más, mint a szövetváz teherbírásának jelölése, ami a gumiabroncsra helyezhető maximális terhelést határozza meg. Korábban a szövet besorolást alkalmazták („PR”, egyezményes jelölés a gumiabroncs tartósságára); A terhelési indexek az 1. sz. Mellékletben láthatók.

2.3 A nyomásindex ("PSI") a kísérleti nyomás értékét jelöli;

2.4 Rendeltetésüktől és a használat körülményeitől függően a gumiabroncsok az alábbi futófelületi mintázatokkal rendelkeznek:

Gumiabroncs mintázatok

2.6 A gumiabroncsok jelölései

A gumiabroncsok jelölései megfelelnek az 54. és a 117. számú ENSZ EGB előírások követelményeinek. Az acélbetétes gumiabroncsok oldalán található feliratok és jelölések az 1. sz. ábrán láthatók.

Az abroncsmodell jelöléseinek jelentése: 315/80 R22.5 156/150K TyRex All Steel XY-Z, ahol KÉPPPP!!!! Z = 1, 2, 3… - a modell sorszáma.

betűjelőlések gumiknál

Gumi feliratok magyarázata

3. Rövid ismertető a járművek kerekeiről és felnijeiről

A kerék a jármű azon forgó eleme, amely viseli a jármű súlyából eredő terhet és átadja a forgatóerőt. A kerék a gumiabroncs és a kerékagy között helyezkedik el. A keréknek általában két fő alkotóeleme van: a felni és a keréktárcsa. A felni a kerék azon része, amelyre felszerelik és amelyre „támaszkodik” a gumiabroncs. A tárcsa a kerék kerékagy és felni közötti összekötő eleme. Az egyes kerék a kerékagyra szerelt, egy gumiabroncsot hordozó kerék. Az iker kerék két, közös kerékagyon elhelyezett egyes kerékből álló kerék.

Az autók kerekeit az adott járműtípushoz való tartozásuk, felépítésük és a rájuk felszerelhető gumiabroncsok típusa szerint csoportosítják.

4. A gépjárművek felszereltségének gumiabroncsokkal való ellátása

A jármű megfelelő felszereltségének biztosítása érdekében a gumiabroncs kiválasztását a méret, gyártmány, terhelési index, sebességindex, futófelület-mintázat figyelembevételével minden egyes konkrét gépkocsi, autó- és trolibusz, pótkocsi és félpótkocsi márkához és modellhez, úgy a fejlesztés alatt állókhoz, mint a már szériagyártásban lévőkhöz az adott jármű használati útmutatójában foglaltaknak megfelelően kell elvégezni.

Tilos a jármű ugyanazon tengelyére különböző méretű, felépítésű (radiál, diagonál, tömlős, tömlő nélküli), gyártmányú, mintázatú, szegecses és szegecs nélküli, téli és nyári, új és felújított, illetve új és vágott gumiabroncsokat szerelni.

A meghibásodott gumiabroncsok részleges cseréje esetén célszerű kipótolni az autó felszereltségét a használatban lévőkkel azonos méretű és gyártmányú gumiabroncsokkal, mivel az azonos méretű, de eltérő gyártmányú gumiabroncsoknak különböző lehet a felépítése, futófelületi mintázata, gördülési sugara, tapadási tulajdonságai és egyéb használati jellemzői.

Iker gumiabroncsok esetén a megfelelő működés biztosítása érdekében úgy célszerű kiválasztani az abroncsokat, hogy a lehető legkisebb legyen a különbség az abroncsátmérőben a futófelületi kopás miatt.

A szállítójárműveken nem ajánlott felújított gumiabroncsok alkalmazása az első tengelyen. A gumiabroncsok újrafutózás általi felújítását a karkasz javításával együtt végzik.

5. A gumiabroncsok fel- és leszerelésének szabályai

A gumiabroncsok fel- és leszerelését erre szolgáló gumiabroncs-szerelő műhelyben, speciális eszközök, szerszámok és berendezések igénybevételével kell elvégezni. A fel- és leszerelési munkálatoknál be kell tartani az alábbi szabályt: a felnire csak az adott jármű számára meghatározott méretű és márkájú gumiabroncsot szabad felszerelni.

Kizárólag kifogástalan állapotú, tiszta, száraz, megfelelő méretű és típusú gumiabroncsok szerelése megengedett. A szerelést megelőzően a gumiabroncsokat alapos külső vizsgálatnak kell alávetni peremszélesítő vagy más eszközök használatával. A gumiabroncs gyári vagy használatból eredő hibája észlelése esetén a gumiabroncs felszerelése tilos. A külső tárgyakat (köveket, szögeket stb.) el kell távolítani az abroncsból.

A gumiabroncs felnire való felszerelése előtt kenőanyaggal meg kell kenni az abroncs peremét és a felni abroncstartó részét.

Tilos a szerelés, ha a felnin vagy annak alkotórészein hibák észlelhetők: deformálódások, repedések, éles, durva élek, rozsda az abronccsal való érintkezési felületeken, az adott autó számára meghatározottnál nagyobb átmérőjű rögzítőfuratok. A felnik felületét meg kell tisztítani a rozsdától és be kell vonni lakkal vagy fémfestékkel.

Ha a gumiabroncs pereme a levegővel való felfújást követően nem elég szorosan „ül” a felnin, akkor először ki kell engedni a levegőt a gumiabroncsból, le kell azt szerelni és el kell hárítani az abroncsperem helytelen illeszkedését okozó hibát, majd ezt követően lehet újra felszerelni a gumiabroncsot a felnire, felfújni az abroncsot és ellenőrizni a perem megfelelően szoros illeszkedését. Az iker kerekek járműre való felszerelésekor úgy kell összeilleszteni a két felnit, hogy a belső kerékabroncs szelepéhez a külső kerék leszerelése nélkül lehessen hozzáférni a nyomásmérés elvégzéséhez vagy a gumiabroncs felfújásához.

Tilos:

  • a) leszerelni a felniről a nyomás alatt lévő gumiabroncsot;
  • b) módosítani a peremgyűrűn, ha a gumiabroncs nyomás alatt áll;
  • c) iker kerekek esetén kocsiemelő alkalmazása nélkül leszerelni a második kereket, annak valamilyen kiemelkedő tárgyra való felhajtása révén;
  • d) a fel- és leszerelési munkálatok során kétkezes kalapácsot, illetve olyan hasonló eszközt használni, amely károsíthatja a kereket és annak alkotóelemeit;
  • e) a szelepeket különféle dugaszoló eszközökkel helyettesíteni.

6. A gumiabroncsok használata

Az évek során végzett megfigyelések és a felgyülemlett tapasztalat alapján a gumiabroncsok idő előtti meghibásodásának fő okozói közé az alábbiakat sorolják:

  •  a gumiabroncs felnire való fel- és leszerelésére vonatkozó szabályok be nem tartása;
  •  helytelen nyomás a gumiabroncsban;
  •  a jármű túlterhelése;
  •  a gépkocsi futóművében levő szerelvények és szerkezeti elemek meghibásodása (az első kerekek nem megfelelő szögben való felszerelése, helytelen kerékösszetartás, dőlésszög, a lengéscsillapítók műszaki állapotának romlása stb.);
  •  a jármű szakszerűtlen vezetése.

6.1 A fel- és leszerelési szabályok be nem tartása a gumiabroncson főleg a perem és a légzáró réteg, a felnin pedig a karima mechanikai károsodásához vezet. A gumiabroncs élettartamának csökkenése, működőképességének romlása leggyakrabban az alábbiak miatt következik be:

  •  a gumiabroncs és a felni inkompatibilitása (ezért van az, hogy az abroncsokra vonatkozó szabványokban az abroncsjelöléseknél feltüntetik a javasolt és megengedett felni profilok jelöléseit is – a felnikre vonatkozó szabványoknál is);
  •  a gumiabroncs deformálódott karimájú vagy rozsdás támasztófelületű felnire való felszerelése;
  •  hibás vagy nem megfelelő felszerelés és eszköz alkalmazása a fel- és leszerelés során;
  •  a fel- és leszerelés technológiai folyamatának megsértése, például ha nem kenik be az abroncsperemet hermetizáló anyaggal (tömítőzsírral);
  •  a tisztasági követelmények be nem tartása a gumiabroncs felnire való felszerelése során.

 

A gumiabroncs pereme gyakran azért szenved sérülést, mert azt jelentősen korrodálódott vagy mechanikai sérüléseket tartalmazó karimájú felnire szerelik. A rozsda megeszi a gumiabroncsok peremeit, növekszik azoknak a felni tartófelületével való súrlódása, sőt, az így keletkező hőmérséklet annyira megnövekedhet, hogy a gumi felolvad és szinte ráforr a felni tartófelületére.

6.2 A nem megfelelő nyomás a gumiabroncsban az idő előtti elhasználódás egyik legfőbb oka.

A pneumatikus gumiabroncs csak abban az esetben látja el megfelelően alapfunkcióit – a lökések és rázkódások tompítását, a megfelelő érintkezést az úttesttel és az utazás kényelmének támogatását –, ha azt gázzal vagy levegővel az adott terhelési és sebességindexnek megfelelő nyomásértékig töltik fel.

Nyomásveszteség a gumiabroncsban az alábbi esetekben fordulhat elő:

  •  a gáz vagy a levegő természetes szivárgása esetén a légzáró rétegen, a felni szelepnyílásán, illetve magán a szelepen keresztül. A természetes szivárgás meglehetősen lassú folyamat;
  •  a gumiabroncs közvetlen sérülése (kilyukadása) esetén – akár a gyártás során (ami kevéssé valószínű, mivel az abroncsok gyakorlatilag 100%-ban átmennek valamilyen végső ellenőrzésen), akár a használat következtében (ami véletlen tényező). Ekkor az abroncsnyomás jól észlelhető módon csökken;
  •  a szelep nem megfelelő hermetizáltsága, az abroncs megbízhatóbb gáz- vagy a levegőtartását biztosító zárósapka hiánya, illetve a szelep és a felnifurat inkompatibilitása esetén;
  •  a felni nem megfelelő hermetizáltsága (a felni és a karima mechanikai sérülései, rosszul hegesztett kötővarratok, a felnitest repedései) esetén;
  •  a gumiabroncs nem megfelelő felnire való felszerelése, a felni karimájának vagy abroncstartó felületének deformálódása esetén.

 

6.2.1 A gumiabroncsnak az előírtnál alacsonyabb nyomásértéken való használat miatt keletkező túlmelegedése azt eredményezi, hogy az abroncsban csökken a benne lévő alkotóelemek kötődési szilárdsága. Ez a szövetvázban történő rétegleváláshoz, a futófelület és a perem elválasztódásához vezet. Az ilyen gumiabroncs további használata elkerülhetetlenül azt eredményezi, hogy a szövetváz előbb vagy utóbb elválik a belső (légzáró) rétegektől és az abroncsperemtől, azok eldörzsölődnek és leszakadnak. Emellett a szövetváz még törést is szenvedhet. A túl alacsony nyomásértéken való használat során különösen nagy mértékű kopásnak vannak kitéve az ikerabroncsok. Ezek szövetvázait az oldalfalak érintkezése és eldörzsölődése is rombolja. Ha a jármű rossz minőségű, kemény borítású úttesten túl alacsony nyomású gumiabroncsokon közlekedik, akkor a nagyobb kátyúkon és göröngyökön való áthaladás során nagy valószínűséggel károsodás éri a felnik karimáját és a gumiabroncsok oldalfalait. Ha a jármű bevesz egy kanyart, ferdén ráhajt valamilyen akadályra, például járdaszegélyre, vagy a villamossínek mentén halad, a gumiabroncs magától is leválhat a felniről.

6.2.2 Ha a gumiabroncsot az előírtnál magasabb nyomáson használják, akkor csökken a futófelület és az úttest érintkezési területe, növekszik a futófelület középső részére eső nyomás, és ennek következményeként a gumiabroncs intenzív kopásnak indul. A gumiabroncsban uralkodó túlnyomás a szövetbetét és a szövetváz károsodását, illetve szakadását eredményezheti, ha az autó ráhajt valamilyen akadályra. A túl nagy nyomású gumiabroncsok hajlamosabbak a szúrás vagy vágás okozta defektekre is.

6.2.3 Az egyenetlen, hepehupás utakon romlik a jármű haladásának egyenletessége: az út minden egyes döccenése, különösen a kanyarokban, erős ütések formájában közvetítődik a kormánymű alkatrészeire, a felfüggesztésre, a kerékagy csapágyaira.

6.3 A járművek túlzott megterhelése

Ha a járműre vagy a pótkocsira a megengedett terhelési indexhez képest nagyobb összsúlyú terhet helyeznek, akkor a gumiabroncs túlterhelést szenved. Ugyanaz történik, ha kisebb külső átmérőjű vagy profilszélességű gumiabroncsot alkalmaznak, vagy túlságosan egyenlőtlen a teher eloszlása a járművön vagy a pótkocsin. A túlterhelésnek oka lehet az is, ha az iker kerekek közül az egyik gumiabroncsában csökkent a nyomás. A gumiabroncsok túlterhelésének a jelei: az oldalfalak radiális deformálódásának növekedése (ami a szövetváz kör alakú repedései formájában jelentkezik; az út egyenetlenségeire való ráhajtásokkal járó ütések során a szövetváz a futófelület vállrészén sérül), a karosszéria rázkódása, ingadozása, a jármű kormányozhatóságának nehezülése.

A gumiabroncsok túlterhelése miatt keletkező kár és kopás hasonló az abroncsban a túl alacsony nyomás miatt kialakuló sérülésekhez. Azonban ilyenkor sokkal nagyobb a kopás intenzitása és a sérülések súlyossága.

A jármű túlterhelése a gumiabroncs nyomásának növelésével nem ellensúlyozható.

6.4 A futómű szerelvényeinek, szerkezeti elemeinek meghibásodásai

Ahogy korábban már említésre került, a használat során sérülhetnek a jármű gyári kerékbeállításai. Emiatt módosulnak az eredeti méretarányok, nőnek a rések a kapcsolódási pontokban. Arról, hogy a kerekek dőlésszöge eltérhet az előírttól, az alábbi tényezők tanúskodhatnak:

  •  a gumiabroncs futófelületének jellemző, egyenetlen, egyoldalú kopása;
  •  a gumik okozta megnövekedett zaj a közlekedés során;
  •  a gumiabroncsok „sikítása” a kanyarokban kisebb sebességnél is;
  •  az autó menettartási stabilitásának elvesztése az úti egyenetlenségekre való ráhajtáskor;
  •  a kormányzott kerekek érezhetően nehezülő kezelhetősége, a jármű menetiránytól való letérése a kormány elengedése esetén.

 

Ha a jármű kormányzott kerekeit a számukra előírttól eltérő szögben szerelik fel, az kb. 1,5-2-szeresen nagyobb mértékű, egyenetlen, és alapvetően a gumiabroncs egyik oldalán jelentkező kopást eredményez, megnöveli az üzemanyag-fogyasztást és a gyakori előreláthatatlan terhelésekkel kapcsolatban a felfüggesztés elemeinek kopását, jelentősen rontja a jármű stabilitását és kormányozhatóságát és a közúti közlekedés biztonságát.

A kanyarokban, egyenetlen vagy síkos úttesten történő közlekedésnél a helytelen kerékösszetartás gyakran vezet kisodródáshoz, de akár kerékleválást és ebből adódóan súlyos balesetet is okozhat.

A kerekek túlzott össze- vagy széttartása miatt intenzívvé válik a gumiabroncsok futófelületi kopása, mivel a futófelület elemei „radíroznak” az úttesttel való kontaktus során. Túl nagy kerékösszetartás esetén jelentős kopás a gumiabroncs futófelületének külső oldalán tapasztalható, ahol az oldalsó profiléleknél az autó hosszanti tengelye felé irányuló kopás alakul ki. Túl kis kerékösszetartás, pontosabban széttartás („negatív összetartás”) esetén a futófelület belső oldalán tapasztalható harántirányú ferde, fűrészfog alakú kopás.

Külön meg kell említeni, hogy a kerekek összetartása sokkal nagyobb mértékben hat a gumiabroncs futófelületi kopására, mint a széttartás, viszont kisebb mértékben az autó stabilitására a közlekedés során. Ha bármelyik irányban túl nagy a kerék össze- vagy széttartása, az a stabilitás rovására megy – az autó „kacsázni” kezd az úton, különösen nagy sebességeknél.

Ha a jobb és a bal kerék széttartása asszimetrikus, akkor problematikussá válik az autó egyenes menettartásának megőrzése, aminek következtében állandóan korrigálni kell a kormánnyal az autó haladását. Ezért a gumiabroncsok futófelületén lépcsőzetes, fűrészfog-kopás alakulhat ki. Ha az asszimetrikus kerékszéttartáshoz még az első kerekek helytelen összetartása is párosul, akkor a gumiabroncsok kopása egyenetlen lesz.

6.5 A lengéscsillapítók műszaki állapotának romlása és a hátsó futómű-geometria eltérése a normától

A lengéscsillapítók műszaki állapotának romlásakor a gumiabroncs futófelülete is erősebb kopásnak van kitéve, különösen a göröngyösebb, hepehupás utakon. A futómű rudazatának deformálódása a kerekek „kacsázásához”, össze- vagy széttartásuk módosulásához vezet. Emiatt a futófelület egyre nagyobb kiterjedésű fűrészfog alakú kopást szenved. A futómű rudazatának deformálódásától függően a gumiabroncsok vagy a jármű egyik, vagy annak mindkét oldalán kopnak. Ha nem szüntetik meg ennek a jelenségnek az okát, akkor idővel a teljes futófelületen hullámszerűen elkopik a mintázat.

6.6 A jármű szakszerűtlen vezetése

A gumiabroncsok működőképessége és élettartama nagy mértékben függ a járművezető vezetési képességeitől, tapasztalatától. Itt az alábbiakat kell figyelembe venni:

  •  helyből indítás kerékkipörgéssel;
  •  hirtelen fékezés, különösen kerékkipörgés esetén;
  •  nagy sebességű haladás a kanyarokban, hirtelen előzés;
  •  különféle akadályokra való ráhajtás;
  •  a gumiabroncs járdaszegély köveihez való odanyomása, síneken történő nagy sebességű áthaladás stb.

 

Túl hirtelen indítás esetén megnő a sebességváltó szerkezeti elemeire gyakorolt erőhatás, a kerekek kipörgése miatt jelentősen emelkedik a gumiabroncsok helyi kopásának intenzitása.

Hirtelen fékezés esetén a futófelület kiemelkedő mintaelemei „radírozzák” az úttestet, az úttesttel való érintkezés helyén növekszik a súrlódás és a hőmérséklet; megnő a futófelület gumianyagának elhasználódása. Minél nagyobb sebességnél, illetve minél „élesebben” történik a hirtelen fékezés, annál erősebb a futófelület kopása. A gyakori fékezések hatására először lokális kopás jelentkezik a futófelületen, amit a szövetbetét és a szövetváz rétegeinek károsodása követ. A túlterhelt járművek gyakori hirtelen fékezései esetén a futófelület akár le is szakadhat az abroncsról.

Ha a gépkocsi nagy sebességgel vesz be egy éles kanyart, akkor a kerékre a forgásából eredő centrifugális erőn kívül a kanyarodás okozta centrifugális erő is hatással van. Ezen erők együttes hatása megnöveli az úttest reakcióját, amely igyekszik elszakítani az abroncsperemet a felnitől.

7. A gumiabroncsok karbantartása a járművek tulajdonosai által

A szállítással foglalkozó vállalatok eszközállományainak minél teljesebb kihasználása és az üzemeltetési költségek csökkentése érdekében a tehergépjárművek tűréshatárig koptatott futófelületű gumiabroncsait, amennyiben nincs rajtuk további használatot kizáró defekt, nem selejtezik le, hanem:

újravágással mélyítik a futófelület mintaárkait; a mélyített mintázat elkopását követően felújítják az abroncsot – új futófelületet tesznek rá. Ezen kívül az alábbi követelményeket szükséges betartani:

a gumiabroncsok tárolását, a járművek abroncsokkal való ellátását, azok fel- és leszerelését a vonatkozó előírásokkal és a járművek gyártóinak ajánlásaival összhangban kell végezni;

a járművek parkolására fenntartott helyeket meg kell tisztítani a kosztól, olajtermékektől, kenőanyagoktól, különféle vegyi és más anyagoktól, amelyek károsíthatják a gumit;

fedett parkolók esetén a járműveknek legalább egy méteres távolságra kell állniuk a fűtőtestektől;

tilos 2 napnál hosszabb ideig egy helyben parkolni a teljesen megrakodott járművet, rakomány nélkül ez az időtartam – 10 nap;

téli hibernálás esetén a gépjárművet fel kell bakolni, hogy a gumiabroncsok teljesen tehermentesítve legyenek; nyitott parkolóban való tárolás esetén a gumiabroncsokat védeni kell a napsugarak közvetlen hatásától;

a gumiabroncs nyomásának meg kell felelnie a jármű kezelési útmutatójában vagy más szabványos dokumentumban előírt értéknek. Rendszeresen, legalább kéthetente egyszer ellenőrizni kell az abroncsnyomást;

tilos a járművek olyan gumiabroncsokon való parkolása, amelyekben az előírtnál alacsonyabb a belső nyomás értéke;

a gumiabroncsok használata csak megfelelő műszaki állapotú járműveken engedélyezett;

folyamatosan figyelemmel kell kísérni a futófelület kopását, egyenetlenségek észlelése esetén elemezni kell a lehetséges kiváltó okokat és el kel hárítani azokat;

A kerékcseréket a gépkocsi gyártójának ajánlásai szerint kell végezni.

A futófelület megengedett profilmélysége a kopásjelzők láthatóvá válása alapján állapítható meg. A futófelület legkisebb maradvány profilmélységét, amely alatt a gumiabroncs már nem használható tovább, személygépkocsik esetén 1,6 + 0,5 mm-ben határozták meg.

1. Gyári és használatból eredő sérülések és defektek, amelyek alapján a gumiabroncsok további használata felfüggeszthető

1.1 Gyári sérülések:
rétegleválások a szövetvázban, a szövetbetétben és a az abroncsperemen;
gyűrődések a peremtalpon és a peremorron a peremvédő összepréselődése miatt;
a peremhuzal széleinek láthatóvá válása;
a légzáró gumiréteg leválása, leszakadása a szövetváz belső részén és az abroncsperemen;
a futófelület, az oldalfal és a légzáró réteg leválása;
kemény anyagok bepréselődése a gumiabroncs belső és külső felületén;
az acélbetét láthatóvá válása a szövetvázból;
repedések az abroncs gumianyagában;
sorja képződés a peremorron és a peremsarkon, az acélbetét láthatóvá válása, kilógása.

1.2 Használatból eredő sérülések:

a futófelület idő előtti egyenetlen kopása az első kerekek rosszul beállított összetartása (széttartása), hirtelen fékezések és indítások, a kerékcsapágyak és a kerékagyak kopása és ellazulása, a kerekek túl nagy radiális és oldalirányú ütése miatt, továbbá a futófelület mintázatának tűréshatárt meghaladó mértékű kopása a gumiabroncs túl hosszú idejű használata miatt.

a szövetváz károsodása a túl alacsony nyomású gumiabroncsokon való közlekedés miatt.

a futófelület középső részének intenzív kopása túl magas nyomású gumiabroncson való közlekedés miatt, a szövetváz szakadása a jármű vagy a kerekek túlterhelése, a súlyoknak a karosszérián való egyenetlen eloszlása okán, továbbá nagy sebességen úti akadályokba történő ütközés miatt. mechanikai sérülések:

a futófelület vagy az oldalfal szúrt vagy vágott sérülései, a szövetbetét és az abroncsperem károsodása a gumiabroncs fel- és leszerelési szabályainak megsértése miatt, a gumiabroncs hermetikusságának elvesztése mechanikai sérülések miatt.

1. sz. Melléklet AZ ACÉLBETÉTES GUMIABRONCSOK HASZNÁLATI SZABÁLYAIHOZ

SI és LI táblázat





Árkategória
 
Szélesség
Magasság %
Felni átmérő
Márka
Armour
L-guard
Aurora
OROSZ
Linglong
WANLI
Goodride
Goodyear
Kleber
SAVA
Triangle
Nexen
Nankang
MAXXIS
Doublestar
Fulda
Infinity
Dunlop
Michelin
Chengshin
Tyrex
Egyéb
Dneproshina
Danubiana
Rosava
TAURUS
Debica
BF Goodrich
GT Radial
Kormoran
Kumho
Bridgestone
Trayal
Tigar
FORCE
SEMPERIT
Falken
Firestone
Kingstar
Pirelli
Hankook
Continental
Nokian
Daewoo
GENERAL
Roadstone
Antyre
KAMAZ
Armpower
Boto
Jinyu
Aeolus
Double Coin
Kama
Westlake
METZELER
HEIDENAU
MITAS
Vee Rubber
KENDA
BKT
ALLIANCE
Carlisle
Diverse
Tianli
Protector
Import/China
Import China
TRELLEBORG
Özka
Import
Ling Long
GALAXY
Cheng Shin
Taifa
TITAN
Longway
DURO
Vredestein
Voltyre
Windpower
Security
Kings Tyre
Veloce
Barnaul
CHENGSHAN
Rintal
Omszk
KABAT
Taishan
Belshina
STARCO
Yaroslavl
East One
PETLAS
Fullrun
Roadmax
Hilo
Sportiva
MATADOR
Fortuna
Riken
Barum
Cordiant
Mentor
Evergreen
Dayton
Toyo
Marshal
Protect
Bolgar
BFGoodrich
Winguard
Firenza
Leao
Rockstone
Agate
Fullway
Voronyezs
Malhotra
Gripking
Cooper
Yokohama
Tyfoon
Armstrong
Gislaved
Ceat
General Tyre
KINAI
Zetum
Marangoni
Mastercraf
Momo
UNIROYAL
FUTÓZOTT
ITALMATIC
BOLG+R
SOLIDEAL
VEERUBBER
RUBENA
INNOVA
LORD
SEHA
GTRADIAL
LOR
TVS
CULTOR
Fribo
Rigdon
VICTOR
NorTEc
Strial
BARKAS
Longmarch
MULTICAR
KINGS TIRE
Minerva
Pneumant
MASTER
EAGLE
DYNAMIC
FEDERAL
Sailun
Aufine
Saetta
Avon
Apollo
achilles
Landsail
Ovation
Gt-radial
Kingstire
Momo Tires
Bf-goodrich
Radar
Lassa
Insa
Novex
Master-Steel
B.F. Goodrich
Gajah Tunggal
Meteor
Diversen
Milestone
Fullway Tyres
Autogrip
Viking
Constancy
SEBRING
HERCULES
ATR
EP Tyres
EGB
manufacturer
Kingrun
Antares
RAPID
Gyártó ország
1239 Budapest, Grassalkovich út 255.
Tel.: +36-1/286-0190 | +36-1/289-0042 | +36-1/289-0933
Fax: +36-1/289-0043 | Email:

HUF
téli gumi és nyári gumi webáruház magyar nyelven
GUMI WEBÁRUHÁZ
NYELV
Sinaopt Kft. - gumi webáruház
Sinaopt Kft.
Iroda:
1239 Budapest,
Grassalkovich út 255.
I.em. 106.
Raktár/szám-lázási cím:
1239 Budapest,
Grassalkovich út 294.
Fax:
+36-1-289-0043
Telefon:
+36-1-286-0190
+36-1-289-0042
+36-1-289-0933
Fax:
+36-1-289-0043
E-mail:
Nyitva:
hétfő-péntek
8.00-17.00